Postări și mesaje

  1. Kedves Moldvai magyarok!
    Lassan 600 éve lesz, hogy különböző nevet adtok nekünk: kabarok, kunok, tsángók, sóvágók, sángók, vagy csángálók és végül csángók.
    Habár a nemzetünk régebbi rétege a nevünket sziángóknak ejtették, egyesük még imitt-amott most is így ejtik ki, még azok is, akik magyarként tértek vissza a régi Etelközbe, Moldovába, és később elszakadtak a jelenlegi Moldvába.
    Sokan közülünk tévednek, és vallási kisebbségként akarnak megbújni, elbujtatni minket.
    Lehetnek ők: római katolikusok, ortodoxok, husziták vagy más reformált vallásúak, akkor is magyarok, akiknek őseik magyarok voltak és magyarként lesznek kezelve, habár néha románnak vallják magukat.
    Amit mondok, azt biztosan tudom, hogy mit jelent.
    Csak úgy nem bánjuk meg elhanyagolásunkat, ha magyar nemzetiségűnek valljuk magunkat, pedig mi, akik ismerjük őseink magyar anyanyelvét, magyar anyanyelvűnek is írjuk be magunkat.
    Természetesen mindenki a lelkiismerete szerint cselekedjék! Tudom, sok fiatal nem ismeri ősei anyanyelvét, de a magyarság benne van lelkében és vérében.
    Egyetlen baj van: ha csángóknak valljuk magunkat, akkor magyar testvéreinktől nemcsak elkülönítenek, hanem egymás ellen próbálnak tenni.
    Mi magyarok, és mint becsületes román állampolgárok, idáig nem hazudtunk és ezt megbecsülte Románia többi lakosa is, pl. román tudósok: Nicolaie Iorga, Lazar Serneanu, Radu Roseti és sokan mások.
    Most éppen hazugságra vagyunk kényszerítve; az a jó, ha nem tesszük ezt meg.
    Én magam a romániai népszámláláskor magyar nemzetiségűnek, magyar anyanyelvűnek vallom magam, mert tudom, hogy az apró dolgokból lesz hosszú és békés élet.

Vélemény, hozzászólás?